Az ELZA – Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár – egy informatikai rendszer. Képes a közlekedés által keltett zajterhelés és légszennyezési emisszió tartósan jellemző értékeinek meghatározására és megjelenítésére, és online szolgáltatás keretében elérhetővé teszi ezeket az információkat a lakosság számára.

A közlekedés, elsősorban a közúti személy- és áruforgalom lebonyolítása okozta környezeti hatások jelenleg az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik mind a közlekedési ágazat, mind a környezetvédelem számára. Az így felmerülő konfliktusok kezelése jelenleg a közlekedési infrastruktúrák üzemeltetőinek kezében van, azonban általános cél ezek hosszú távú megoldása, illetve megelőzése.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) által 2015-ben létrehozott, majd azóta továbbfejlesztett ELZA alkalmazás segítségével közelebb kerülhetünk a probléma komplex kezeléséhez és megoldásához, az így kapott eredmények segítségével pedig tovább dolgozhatunk a konfliktusok kialakulásának megakadályozásán. 

A KTI Közlekedésinformatikai Központ (2016. november 1-től: Közlekedéskörnyezeti Kutatóközpont) munkájaként született meg és került 2015-ben üzembe helyezésre az Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár (ELZA). Az ELZA egy olyan térinformatikai alapokon álló szakértői rendszer, amely képes a közlekedés által keltett zajterhelési és légszennyezési emisszió kataszter tartósan jellemző értékeinek meghatározására és megjelenítésére. Az ELZA segítségével ezen információk online szolgáltatás keretében elérhetők a lakosság számára is.

A rendszer az egy évre vonatkoztatott átlagos napi forgalom alapján számolt, közlekedés okozta zajterhelés, illetve levegőszennyezés tartós, átlagos állapotát jeleníti meg, valós forgalmi és létesítmény adatok felhasználásával. A közlekedés által keltett zajterhelés és légszennyezési emisszió kataszter meghatározása komplex közlekedés-környezetvédelmi modell integrálásával történik. Az alkalmazás célcsoportja kettős: a döntéshozók részére stratégiai döntéstámogató eszközként, míg a lakosság számára ingyenes online tájékoztató szolgáltatásként funkcionál. Ennek megfelelően a rendszer két eltérő (általános és emelt) jogosultsági szintet különböztet meg.

Az alkalmazás az első fázisban Magyarország 73 településének (a 15 000 és 100 000 fő közötti lélekszámú városoknak) belterületén található gyorsforgalmi és állami kezelésű közútjaira, valamint vasútvonal szakaszaira vonatkozó környezetterhelési adatok megjelenítését tette lehetővé.

Az ELZA rendszer továbbfejlesztésére Magyarország zajvédelmi vonatkozású uniós kötelezettségeinek teljesítése mentén került sor. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv (END) értelmében az uniós tagállamok feladata a stratégiai zajtérképek elkészítése, valamint a zajvédelmi intézkedési tervek összeállítása és azok ötévenkénti felülvizsgálata. Az irányelvet a hazai jogrendbe átültető 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet határozza meg azon közlekedési létesítmények körét, amelyekre fenti kötelezettség vonatkozik. A stratégiai zajtérképezési és intézkedési tervkészítési feladatok volumene, az EU által megszabott adatszolgáltatási határidők – a korábban rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával való – teljesíthetetlensége (ami az elmúlt zajtérképezési ciklus során kötelezettségszegési eljárást eredményezett Magyarország ellen) rámutatott egy olyan informatikai rendszer kialakításának szükségességére, amely megvalósítja a stratégiai zajtérképek és az intézkedési tervek készítésének, publikálásának és menedzselésének komplex kezelését. Ennek megfelelően a meglévő ELZA alaprendszer továbbfejlesztésének elsődleges célja jelen fázisban e feladatok ellátásának hatékonyabbá tétele, az uniós követelmények teljesíthetőségének biztosítása volt. A fejlesztés a jogosultsági szintek számának növelését is magával hozta, a lakossági és döntéshozói szintek mellett megjelent a szakértői és az adminisztrátori jogosultsági szint is. Az új szintek szerepét az alábbiakban, a megfelelő fejlesztési elemeknél tárgyaljuk.

Az alkalmazás továbbfejlesztésének első lépéseként a publikációs funkció bővítése valósult meg. Integrálásra került a rendszerbe a legutóbb lezárult uniós zajtérképezési ciklus keretében a magyarországi nagyforgalmú közutakra és vasutakra vonatkozóan elkészült összes stratégiai zajtérkép, beleértve a zajterhelési és a konfliktustérképeket is. (A nagyforgalmú közutak és vasutak fogalmát a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet [6] 3. § k) és l) pontja definiálja. Előbbi az országos közutak évi 3 milliónál több gépjármű áthaladását meghaladó forgalmú szakaszait, utóbbi pedig az évente 30 ezernél több vonatszerelvény áthaladását biztosító vasútvonalakat foglalja magába.) A konfliktustérképek integrálásához szükség volt az ún. konfliktus típus bevezetésére a rendszerbe. Az ELZÁ-ba integrált stratégiai zajtérképek megjelenítésére példaként a 2. ábra az 1., 30. és 40. számú vasútvonalak Budapest XI. kerületi szakaszaira vonatkozó nappali konfliktustérképet mutatja. A továbbfejlesztett publikációs funkció eredményeként az alkalmazás a továbbiakban természetesen nemcsak a nagyforgalmú közutak és vasutak zajtérképeit tudja kezelni, hanem a rendszerbe országosan bármely közúti, illetve vasúti szakaszra elkészült zajtérkép integrálható.

Az ELZA továbbfejlesztésének következő fő eleme a stratégiai zajtérképek által kimutatott zajproblémák alapján készítendő stratégiai zajvédelmi intézkedési tervek készítését támogató modul kialakítása volt. Az intézkedési tervek kidolgozásának magas szintű folyamattámogatását a feladat volumene követelte meg: az előző ciklusban összesen mintegy 560 intézkedési tervdokumentum készült el az uniós kötelezettség keretében, ami manuális módszereket alkalmazva rendkívül időigényes feladat volt. Az intézkedési tervek kidolgozását támogató modul „ÜgyElza” néven került megvalósításra, használatához szakértői jogosultság szükséges.

A zajvédelmi intézkedési terveket készítők, véleményezők és jóváhagyók munkájának támogatására az ELZA további kiegészítő funkciókkal fog bővülni i) a döntéshozók által feltöltött térképi és szöveges állományok figyelembevétele, ii) a társadalmi egyeztetés lefolytatása és iii) a javasolt intézkedések költségvonzatai, illetve azok ütemezése tekintetében. A tárolt és számított adatok területenkénti összegzése, kimutatások készítése segítségével pedig pontosabb képet fogunk kapni az aktuális helyzetről, megoldandó problémákról.

Ezeken túl további cél a rendszer levegőtisztaság-védelmi modullal történő fejlesztése, amely követhetővé teszi az egyes légszennyező komponensek (pl. szálló por) koncentrációjának alakulását. Az így kibővített ELZA rendszer a közlekedés-környezetvédelmi konfliktusok komplex kezelését biztosítja a jövőben, amely lehetőség tervezői és döntéshozói szinten rendkívül nagy szereppel bír. Mind a zajvédelem, mind a levegőtisztaság-védelem területén egy adott térségben felmerülő probléma esetén összehasonlíthatóvá válik például az eltérő költségű intézkedések hatása.

[Forrás: Közlekedéstudományi Konferencia Győr 2017 - Stratégiai döntéshozó eszközrendszer fejlesztése a közlekedési környezetvédelem területén - Jakab Attila – Dr. Balogh Edina – Pálla-Horváth Dóra]