ELZA Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár

A zajról általában

A zaj kellemetlen, zavaró, ennek ellenére megítélése egyénfüggő. Halk, egyébként kellemes zene is lehet zaj, ha valamilyen tevékenységünket zavarja. A nemkívánatos, illetve túl hangos hangjelenség, ami az életfunkciónkat, munkánkat vagy pihenésünket zavarja, zajnak minősül.


A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz a zaj és a károsodás közötti kapcsolat kimutatása.


Az európai államok közösen határozták meg a környezeti zajforrások fő osztályait, melyek az emberi tevékenységen alapulnak, így könnyebbé válik az azonosítás. Az öt legmeghatározóbb zajforrás:

 

  • a közúti közlekedés,
  • a légi közlekedés,
  • a vasúti közlekedés,
  • az ipari eredetű zajok,
  • a szabadidős tevékenységből származó zajok,
  • közlekedési-, ipari- és mezőgazdasági zajok, valamint rezgések.
  • Ezek mellett nyilvánvalóan más egyéb zaj is van, de jelentőségük messze elmarad a felsoroltakétól.

 

Európa államaiban a zajszennyezést tekintve nincsenek nagy különbségek, tehát a lakosság minden országban körülbelül ugyanakkora zajterhelésnek van kitéve. Általánosságban azonban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai nagyvárosok zajosabbak, mint a nyugat-európaiak.

 

A mérések rámutatnak, hogy a közúti közlekedés váltja ki a legnagyobb zajterhelést.

 

  • Európa lakosságának 65 %-át napi szinten 55 dB szintű zajterhelés éri - ez alvászavarokat vált ki.
  • Európa lakosságának 17 %-át 65 dB átlagos zajterhelés éri, ez már kimutatható károsodással jár.
  • Európa lakosságának 1,4 %-át 75 dB feletti zajterhelés éri, ez meghaladja az egészségügyi határértéket.
Közlekedéstudományi Intézet
ImpresszumKapcsolatAdatkezelési nyilatkozatAkadálymentesítési nyilatkozatLinkcentrum

© 2022 Közlekedéstudományi Intézet

GlobeMail